Sajtóanyag  2005. január 1.
 

Fair Trade – Méltányos kereskedelem

 

Az Afrikában termesztett banán gyakran nem kerül sokkal többe Magyarországon, mint az alma… ruháink többsége a távoli Kínában készül, de még a tetemes szállítási költséggel együtt is kifizetődőbb a forgalmazóknak ott varratni a termékeket… Miért is van ez így?

Az 1940-es évek Amerikájában, majd 1950 táján Európában is ráébredtek arra, hogy jóléti rendszerünk a fejlődő világban tapasztalható igen alacsony életszínvonalon alapszik. A fejlődő világban élő emberek méltánytalanul alacsony bérért és sokszor gyermekmunkával termelik meg a fejlett országokban számunkra kedvező áron eladott termékeket.

Ezen egyenlőtlenségek mérséklésére terjedt el a fejlett országokban a segélyezés gyakorlata. A méltányos kereskedelem ezzel szemben egy olyan alternatívát ajánl, mely hosszú távú partnerségi kapcsolaton alapulva megadja a fejlődő világ gazdálkodóinak a felzárkózáshoz szükséges kezdő lökést.

Mi a méltányos kereskedelem?

FairtradeA méltányos kereskedelem (fair trade) a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.

- (FINE, az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége, 1999. áprilisi közgyűlés)

Az árukat közvetlenül – a saját hasznukat rátevő közvetítők nélkül – a termelőtől szerzik be a kereskedők és az eladásból származó hasznot, legalábbis annak nagy részét, visszajuttatják a fejlődő világ közösségeihez. Így a közösségek fejleszthetik termelőeszközeiket, iskolákat tudnak építeni, továbbképzéseken részt venni. Tisztességes jövedelmük következtében tehát javul életszínvonaluk, és így nem kényszerülnek arra, hogy lakóhelyükről elköltözve növeljék az Európába, Amerikába bevándorlók számát.

A méltányos kereskedelem alapelvei:

1. Növeli a termelők jövedelmét és életszínvonalát azáltal, hogy javítja a piacra jutás esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit, jobb árat fizet az árukért, és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik a termelőkkel.

2. A hátrányos helyzetű termelők, különösen a nők és az őslakosok fejlődési esélyeit növeli, valamint védelmet nyújt a gyermekek kizsákmányolása ellen.

3. Tudósít a nemzetközi kereskedelemnek kistermelőket sújtó káros következményeiről annak érdekében, hogy a fejlett világ fogyasztói vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák.

4. Megteremti a kereskedelmi partnerség jó példáját a párbeszéd, az átláthatóság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának előtérbe helyezésével.

5. Kampányol a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályainak és gyakorlatának megváltoztatása érdekében.

6. Védelmezi az emberi jogokat a társadalmi igazságosság, a környezetbarát tevékenységek, valamint a gazdasági biztonság előmozdításával.


A Fair Trade mozgalom története

A mozgalom legtávolabbi gyökerei a XIX. század végi angol és olasz szövetkezeti mozgalomba nyúlnak vissza, melynek célja az volt, hogy a termelőtől a kereskedőig egységes gazdasági láncokat hozzon létre. A második világháború után sok segélyszervezet figyelme az úgynevezett fejlődő országok felé fordult. Amerikai vallási csoportok (pl. Ten Thousand Village) már ekkor elkezdtek közvetlenül a termelőktől vásárolni, ezzel támogatva a megélhetésüket.

Az 1960-as évektől kezdve a mozgalmak legfontosabb célja, hogy a fejlődő országok kimozduljanak a monokultúrából – tehát a nyersanyagot ne exportra, hanem hazai piacra termeljék, és inkább az általuk feldolgozott, értéknövelt termékekkel kereskedjenek. Az egyszerű segélyezésen túl az Oxfam 1964-ben elindította a „Bridge” programot: harmadik világbeli kézművesek termékeit megvették az importőröktől, és az eladásukból gyűjtöttek segélyekre. A mai fair trade-hez hasonló első program 1975-ben indult.

A ’70-es és ’80-as években egyre több termelőszövetkezet jött létre, elsősorban azért, mert a kávé és kakaó világpiaci ára drámaian lecsökkent. Ezek a szövetkezetek eredményesebben tudtak tárgyalni a felvásárlókkal.

A ’80-as évek végén egy holland egyházi segélyszervezet két szociális munkásának fejében született meg egy egységes fair trade márka gondolata – így lehetővé lehetett tenni azt, hogy a kiskereskedők nagy tömegben és egyszerűen vegyenek részt a harmadik világbeli munkások támogatásában. 1988-ban mutatták be Hollandiában a Max Havelaar kávét, mely egy év alatt 3%-os piaci részesedésre tett szert. Az elkövetkezo években sok helyütt létesültek más hasonló szervezetek és márkák. Ezek összefogására született meg 1997-ben a FLO (Fairtrade Labelling Organisation), mely egy 17 tagból álló ernyőszervezet.

A méltányos kereskedelem évről évre szélesebb körben válik népszerűvé. Míg 2003-ban 150-féle terméket forgalmaztak a fair trade láncban, 2004-re ez a szám már 834-re nőtt. A fair trade termékek piaca egyre nő, akár évi 40-90%-os piacbővülést is mutatva. Nagy-Britanniában 2001-ben például 46 millió font értékű fair trade árut adtak el. Kanadában 1998-ban 3 millió USA dollár bevételt hozott a méltányos kereskedelem – ez 12 500 új munkahelyet teremtett a fejlődő országokban. A világ kávétermelőinek 3%-a tagja valamilyen méltányos kereskedelmet garantáló szövetkezetnek. Egyre többen érzik kötelességüknek Európában, hogy a méltányosabb, drágább árat fizessék a fejlődő világban termelt kávéért, teáért, banánért, csokoládéért – hogy csak a legnépszerűbb Fair Trade termékeket említsük. Ennek köszönhető, hogy a fair trade termékek már a nagy szupermarketek (pl. a nálunk is ismert Tesco, Auchan) polcain is megtalálhatók, valamint hogy népszerű kávéházláncok tértek át fair trade termékek forgalmazására. Írországban, Angliában, Finnországban és más európai országokban ma már városok versengenek a „Fair Trade város” kinevezésért és egyre több politikus, közéleti személyiség áll ki a fair trade termékek mögött álló filozófia mellett.

Jelenleg azon dolgozunk, hogy a méltányos kereskedelem fogalma a magyar emberek számára is megteljen tartalommal – ebben is segítve felzárkózásunkat az Európai Unióhoz. Célunk, hogy immáron a magyar állampolgárok számára is lehetővé váljon a tudatos és felelős vásárlás. A fejlődő világ méltánytalan szegénységére szeretnénk ráébreszteni a fogyasztókat és elérni, hogy a boltok polcain Magyarországon is megjelenjenek azok a fejlődő világban termelt minőségi termékek, melyek lényege nem olcsóságukban, a termelő közösségre nézve tisztességesnek ítélt árukban rejlik.

További információkért ajánljuk figyelmébe az alábbi honlapokat:

A Méltányos Kereskedelem Munkacsoport honlapja: www.fairvilag.org

Külföldi szervezetek:
www.ifat.org
www.fairtrade.net
www.eftafairtrade.org

<< Vissza